A Minnesota Multiphasic Personality Inventory (MMPI) napjaink egyik legszélesebb körben használt pszichometriai kérdőíve. 1989-ben a Minnesotai Egyetem átdolgozta az MMPI-t, és kiadta az MMPI-2-t, amely egységes T-pontszámokat és új normákat vezetett be. 2020 októberében a University of Minnesota Press kiadta a Minnesota Multiphasic Personality Inventory-3 (MMPI-3) című kiadványt. Az MMPI-2-vel ellentétben az MMPI-3 csupán az MMPI-2-RF felülvizsgálata, és nem váltja ki teljes mértékben az MMPI-2-t, amely továbbra is jelentős gyakorlati értéket képvisel. A társadalmi értékek azonban az idő múlásával jelentős változásokon mennek keresztül. Az MMPI-2 megköveteli a normatív adatok létrehozását meghatározott társadalmi-kulturális kontextusokban élő konkrét populációkra vonatkozóan, és az eredeti normatív szabványok már nem feltétlenül tükrözik pontosan a jelenlegi populáció pszichológiai jellemzőit és viselkedési mintáit. Ugyanakkor a modern életmód jelentősen eltér a múltétól, a munkával kapcsolatos stressz, a társadalmi minták és a családi struktúrák változásával – amelyek mind közvetlenül befolyásolják az emberek pszichológiai állapotát és viselkedési megnyilvánulásait. A normák felülvizsgálata lehetővé teszi, hogy az értékelő eszköz hatékonyabban alkalmazkodjon ezekhez az értékváltozásokhoz és a társadalmi környezet változásaihoz. Ez biztosítja az értékelési eredmények pontosságát és érvényességét, és lehetővé teszi az egyének mentális egészségi állapotának pontosabb értékelését a jelenlegi társadalmi kontextusban.
1. Tárgyak és módszerek
1.1 Témák
A vizsgálatban összesen 5 358 résztvevőt vizsgáltak meg, és 3 066 érvényes kérdőív került begyűjtésre. A résztvevők átlagéletkora 26,3 év volt; 40,97% férfi, 59,03% pedig nő volt. A részletes adatokat az 1. táblázat tartalmazza.
1.2 Módszerek
Ebben a tanulmányban a standardizált MMPI-2-t használták értékelési eszközként.
2. Eredmények és elemzés.
2.1 Kelet-ázsiai normák – R-változat (összehasonlító változat).
Ez a tanulmány közvetlenül a jelenlegi résztvevői minta nyers pontszámai alapján állapította meg az MMPI-2 kelet-ázsiai normáit (R-verzió, összehasonlító változat), és összehasonlította azokat az eredeti amerikai normákkal. A Hs, Pd, Pt, Sc és Ma skálákat a K-korrekcióval igazították, legalább 60-as T-pontszámot pozitív kritériumként alkalmazva. Az R kiadásban minden skála konzisztens T-pontszámmal kerül értékelésre, míg az amerikai normában nem minden skála használ konzisztens T-pontszámot (az Mf és Si skálák lineáris T-pontszámokat használnak). Az East Asian Norm-R Edition „MMPI-2-Koss-Butcher Key Items” és „MMPI-2-Lachar-Wrobel Key Items” skálái szintén konzisztens T-pontszámokat használnak (az amerikai normák nem tartalmaznak T-pontszám-standardokat e két alskála esetében). A két norma minden MMPI-2 alskálájára vonatkozóan elvégezték a T-pontszám-standardok átfogó összehasonlítását. Az adatok korlátai miatt az elemzést nem lehetett olyan alcsoportokra bontani, mint például az életkor vagy az iskolázottság. Az adatok azt mutatják, hogy az MMPI-2 kelet-ázsiai Norm-R változatának statisztikai jellemzői összhangban vannak az amerikai normákéval; az esetleges eltérések csupán a résztvevők társadalmi értékeinek és környezetének különbségeiből fakadó normális megnyilvánulások.
2.1.1 Klinikai skálák
A 2. és 3. táblázatban láthatók a klinikai skálák konkordancia-T-pontszámainak eltérései a kelet-ázsiai normák (R) és az amerikai normák között.
2.1.2 Érvényességi skálák
A 4. és 5. táblázatban láthatók a validitási skálák konkordancia-T-értékeinek eltérései a kelet-ázsiai normák (East Asian Norms-R) és az amerikai normák között.
2.1.3 Tartalmi skálák
A tartalmi skála konzisztenciájára vonatkozó T-értékek közötti különbségeket az East Asian Norm-R változat és az amerikai normálértékek között a 6. és 7. táblázat mutatja be.
2.1.4 Újraalkotott klinikai skálák
A tartalmi skála konzisztenciájára vonatkozó T-értékek közötti különbségeket az East Asian Norm-R változat és az amerikai normálértékek között a 8. és 9. táblázat mutatja be.
2.2 A rendellenes csoport összehasonlítása
A rendellenes csoport (férfiak) esetében mind a kelet-ázsiai normára, mind az amerikai normára vonatkozó T-értékek nagyon szignifikáns eltérést mutattak a normális T-érték szintjétől (T60). Mivel mindkét változat konzisztencia-alapú T-értékeket használ az értékeléshez, amikor a kelet-ázsiai T-érték 70 vagy annál magasabb, a fő skálák T-értékei legfeljebb egy szórásnyival térnek el az amerikai T-értékektől.
2.2.1 Klinikai skálák
A 10. táblázatban láthatók az East Asian Norm-R és az amerikai normák közötti különbségek az átlagértékek, a szórás és a klinikai skálák T-pontszámai tekintetében a rendellenes csoport esetében.
2.2.2 Újraalkotott klinikai skálák
A 11. táblázatban láthatók a rekonstruált klinikai skálák átlagának, szórásának és T-értékének eltérései a kelet-ázsiai normatív mintával és az amerikai normatív mintával összehasonlítva a rendellenes csoport esetében.
2.2.3 Az MMPI-2 legfontosabb tételei
A kelet-ázsiai Norm-R változat konzisztencia-T-pontszámokat alkalmaz az „MMPI-2-Koss-Butcher kulcselemek” és az „MMPI-2-Lachar-Wrobel kulcselemek” esetében; ez azonban további adatellenőrzést igényel, mivel a pozitív küszöbérték továbbra is T60-ra van beállítva.
A Koss–Butcher-skálák hat fő kategóriát ölelnek fel: Kb1 – akut szorongás, Kb2 – depressziós és öngyilkossági gondolatok, Kb3 – fenyegető agresszió, Kb4 – alkoholhasználatból eredő helyzeti stressz, Kb5 – mentális zavartság és Kb6 – üldözési mániákus gondolatok.
A Lachar-Wrobel-féle kulcselemek 11 skálát tartalmaznak: LW1 Szorongás és feszültség; LW2 Depresszió és aggodalom; LW3 Alvászavarok; LW4 Abnormális hiedelmek; LW5 Abnormális gondolkodás és élmények; LW7 Antiszociális attitűdök; LW8 Családi konfliktusok; LW9 Haragproblémák; LW10 Szexuális aggodalmak és eltérések; valamint LW11 Szomatikus tünetek.
3. Megbeszélés
Az adatok azt mutatják, hogy az East Asian Norms-R változat és az amerikai normák összehasonlításakor a kelet-ázsiai populációk esetében a pozitív szűrőeredmények érvényessége nagyon hasonló. A különbségek csupán a résztvevők társadalmi értékeinek és környezeti tényezőinek eltéréseiből adódó tényleges adatokat tükrözik.
3.1 A legfontosabb skálák közötti eltérések elemzése
3.1 A legfontosabb skálák közötti eltérések elemzése
3.1.1 Fő méretek (férfiak)
A férfiak Hy(1) pozitív T-pontszámainak különbsége -0,66 volt, ami arra utal, hogy a kelet-ázsiai férfiak jobban odafigyelnek saját egészségükre, míg a nyugati férfiak inkább a tünetek súlyosságát tartják szem előtt.
A férfi Hy(3) típusú alanyok pozitív T-pontszámainak különbsége -0,51 volt, ami arra utal, hogy a kelet-ázsiai kultúrákban a férfiak érzelmeiket inkább burkoltan fejezik ki, és hajlamosak a pszichológiai nehézségeket közvetett módon jelezni. Ezzel szemben a nyugati kultúrák a közvetlen kifejezést ösztönzik, így a férfiak nagyobb valószínűséggel engednek szabadjára érzelmeiket.
A férfiak esetében az Mf(5) pozitív T-pontszám-különbsége -0,41, ami arra utal, hogy a kelet-ázsiai kultúrákban nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományos nemi szerepekre, ami miatt a férfiak a társadalmi elvárásoknak megfelelően hagyományosabb viselkedést tanúsítanak; ezzel szemben a nyugati kultúrák sokszínűbbek, és könnyebben elfogadják a férfias tulajdonságokat.
A férfiak esetében a Sc(8) pozitív T-pontszám-különbsége 0,37, ami arra utal, hogy a kelet-ázsiai kultúrákban élő férfiak hajlamosak magukba fojtani a pszichológiai nehézségeket, és a betegségekkel kapcsolatos megbélyegzés miatt óvatosabban reagálnak a tesztre. Ezzel szemben a nyugati kultúrák nyitottabbak és kevésbé megbélyegzőek, ami arra készteti a férfiakat, hogy közvetlenebb módon fejezzék ki magukat.
A férfiak esetében a Ma(0) pozitív T-pontszám-különbsége -0,79. A nyugati kultúráktól eltérően a kelet-ázsiai kultúrákban jelentős eltérések figyelhetők meg a férfiak érzelmi kifejezésében. A kelet-ázsiai kultúrák visszafogottabbak, és stresszhelyzetben a hipomániás tünetek erőteljesebben jelentkeznek. Az amerikai kultúra az egyéniséget hangsúlyozza, és toleránsabb a hipomániás tünetekkel szemben.
3.1.2 Fő súlykategóriák (nők)
A nők esetében a Hy(3) skálán mért pozitív T-pontszám-különbség -0,45 volt. Ez arra utal, hogy a kelet-ázsiai nők visszafogottabbak, és érzelmeiket kevésbé fejezik ki. Emellett hajlamosak az érzelmi feszültséget testi tünetekké alakítani. Ezzel szemben a nyugati nők közvetlenebb módon fejezik ki magukat, és a skálán elért pontszámaik jobban tükrözik valódi érzelmi állapotukat.
A nők körében az Mf(5) pozitív T-pontszám-különbsége -0,60 volt, ami arra utal, hogy a kelet-ázsiai nőkre nagyobb társadalmi elvárás nehezedik, hogy „jó feleségek és anyák” legyenek, és vonakodnak a hagyományoktól eltérő tulajdonságokat megmutatni, míg a nyugati nők önkifejezésükben szabadabbak.
Az Sc(8) skála pozitív T-pontszám-különbsége 0,82 volt, ami arra utal, hogy a kelet-ázsiai kultúra a kollektív harmóniát és a társadalmi megítélést helyezi előtérbe. A kelet-ázsiai nők valószínűleg jobban törődnek mások véleményével, ami megnehezíti számukra a belső feszültség és a mögöttes pszichológiai szenvedés kimutatását. Ugyanakkor ezek a problémák az SC skála bizonyos helyzetekben könnyebben megnyilvánulhatnak. A nyugati kultúra nagyobb hangsúlyt fektet a személyes kifejezésre és az önmegvalósításra, ami azt jelenti, hogy a nyugati nők nagyobb valószínűséggel fejezik ki közvetlenül pszichológiai szenvedésüket.
A nők esetében a Si(0) pozitív T-pontszám-különbsége 0,82, ami arra utal, hogy a kelet-ázsiai nők hajlamosak a stresszt magukba fojtani, és a hagyományos elvárások korlátozzák őket, míg a nyugati nők nyitottabban fejezik ki az érzelmeiket.
3.2 Gyakorlati érvényesítés
A kelet-ázsiai Norms-R változat (összehasonlító kiadás) gyakorlati alkalmazhatóságát és hatékonyságát még igazolni kell klinikai, igazságügyi és munkaerő-kiválasztási környezetben. Ezen felül a minta megkülönböztető erejét tovább kell bővíteni (pl. különböző alcsoportok bevonásával). A végső cél a normák „tudományos szigorúsága” és „gyakorlati alkalmazhatósága” közötti egyensúly megteremtése, biztosítva, hogy azok megfeleljenek a pszichometriai szabványoknak, ugyanakkor kielégítsék a kelet-ázsiai népesség tényleges igényeit is.
MMPI-2 értelmező jelentés minta