Az európai, amerikai és kelet-ázsiai populációk összehasonlító elemzése a NEO-FFI skála alapján: Ez a tanulmány Costa és McCrae (1985) úttörő munkájára épül, akik először a NEO Személyiségkérdőívet (NEO-PI), majd ezt követően a NEO-FFI-t (Costa & McCrae, 1989) tették közzé. Saucier (1998) 13 alskálát fejlesztett ki a NEO-FFI-hez, amelyek magas alfa-megbízhatóságot mutattak. A tanulmány célja a Big Five személyiségvonások pszichometriai tulajdonságainak elemzése kelet-ázsiai és nyugati mintákon, azzal a céllal, hogy feltárja a minták kulturális kontextusát Kelet és Nyugat szempontjából. Tekintettel a NEO-PI-R hosszára (240 tétel), amelyről kimutatták, hogy megbízhatatlan mintaprecizitást eredményez (Jones, 2019), ez a tanulmány a NEO-FFI skálát alkalmazta, amely véletlenszerűen tartalmaz „inkonzisztens válasz” tételeket.
1. Tárgyak és módszerek
1.1. Témák
A vizsgálatba összesen 1 812 résztvevő került bevonásra, akik közül 1 607 töltötte ki a vizsgálat kérdőíves részét. Az elsődleges skála összehasonlító csoportját az európai és amerikai A csoport alkotta, míg az alskála összehasonlító csoportját az európai és amerikai B csoport alkotta. További részletekért kérjük, tekintse meg az 1. táblázatot.
1.2 Módszertan
A jelen tanulmány a résztvevők értékeléséhez a NEO-FFI skálát alkalmazta. Ezen felül tíz véletlenszerűen kiválasztott tételt is beépítettek az F-skálába annak megállapítására, hogy a résztvevők válaszai önkényesek-e. Ezt a módszert a hiteles kérdőívek pontosságának növelése érdekében alkalmazták.
2 találat
A mintacsoportok nemi összetétele és iskolai végzettsége hasonló volt; ezért a következő elemzés nem veszi figyelembe a résztvevők skálaértelmezésében fennálló jelentős különbségeket.
2.1 A fő skálák összehasonlítása
A 2. táblázatból kitűnik, hogy az elsődleges skálákon egyértelmű különbség mutatkozik az átlagértékek és a szórások tekintetében az európai és amerikai minták, illetve a kelet-ázsiai minták között.
2.2 A főbb skálák összehasonlítása kelet-ázsiai férfiak és kelet-ázsiai nők között
A kelet-ázsiai férfi és női minták fő skáláin elért átlagértékeket és szórásokat a 3. táblázat tartalmazza.
2.3 Az alskála pontszámok összehasonlítása
A 4. táblázatból kitűnik, hogy az alskálák átlagértékei és szórásai tekintetében egyértelmű különbség mutatkozik az európai és amerikai minták, valamint a kelet-ázsiai minta között.
3. Következtetések/Megbeszélés
Az adatok azt mutatják, hogy a kelet-ázsiai és a nyugati népességek közötti társadalmi értékek és társadalmi környezetbeli eltérések miatt a mérési eredményekben is jelentős különbségek mutatkoznak.
3.1 Elsődleges skálák
3.1.1 Neuroticizmus
A neuroticizmus-skála az egyén érzelmi stabilitását jelzi. Azok, akik magas pontszámot érnek el a skálán, hajlamosabbak a szorongásra és a depresszióra, és érzelmi ingadozásaik is kifejezettebbek.
Jelentős különbséget állapítottak meg a nyugati és a kelet-ázsiai minta neuroticizmus-pontszámai között, amelynek hatásmérete mérsékelt volt (d = -0,428). Ez az eredmény arra utal, hogy a nyugati népességek valójában nagyobb érzelmi stabilitást mutathatnak, ami ellentmond annak a széles körben elterjedt nézetnek, miszerint „a kelet-ázsiaiak érzelmileg visszafogottabbak”. Bár ennek az eltérésnek vannak bizonyos gyakorlati következményei, mértéke korlátozott, ezért az értelmezéseket körültekintéssel kell megfogalmazni.
Ebben az összefüggésben a következő tényezők lehetnek relevánsak:
(1) Kulturális tényezők
A nyugati kultúrák arra ösztönzik az embereket, hogy nyíltan mutassák ki az érzelmeiket. Ezzel szemben a kelet-ázsiai kultúrák nagyobb hangsúlyt fektetnek az általános harmóniára.
A kelet-ázsiai kultúrákban a kollektív felelősséget és a társadalmi normákat helyezik előtérbe, míg a nyugati kultúrákban az individualizmust és az önelfogadást ösztönzik.
(2) Társadalmi környezet
A kelet-ázsiai társadalmakban jelenleg rendkívül erős a verseny, ami az egyénekre jelentős nyomást gyakorol az oktatás és a karrierlehetőségek terén. Ezzel szemben a nyugati társadalmakban általában nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyéni érzésekre.
(3) Viselkedési minták
Kiderült, hogy a kelet-ázsiai kultúrákban inkább a külső okokra való hivatkozás jellemző, vagyis a stresszt társadalmi és környezeti tényezőknek tulajdonítják. Ezzel szemben a nyugati kultúrákban inkább a belső okokra való hivatkozás jellemző, amelyet a személyes kontrollra való hangsúly jellemez.
A kelet-ázsiai kultúrák arra ösztönzik az embereket, hogy fojtsák el az érzelmeiket, míg a nyugati kultúrák arra buzdítják őket, hogy időben adjanak hangot az érzelmeiknek.
3.1.2 Extroverzió
Az „extraverzió” kifejezés olyan személyiségjegy, amely olyan egyéneknél nyilvánul meg, akik rendkívül társaságkedvelőek, lelkesek és aktívan keresik az ingereket.
A skála extroverziós pontszámai tekintetében jelentős különbséget figyeltek meg a nyugati és a kelet-ázsiai minta között, amelynek hatásmérete nagy volt (d = 2,593).
Ebben az összefüggésben a következő tényezők lehetnek relevánsak:
(1) Társadalmi-kulturális tényezők
A nyugati kultúrák általában ösztönzik az önkifejezést, míg a kelet-ázsiai kultúrákra a nagyobb mértékű visszafogottság és a mások véleményének fokozottabb figyelembevétele jellemző.
(2) Társadalmi környezet
A kelet-ázsiai társadalmi környezetet a fegyelemre és a hagyományos értékek betartására helyezett hangsúly jellemzi. Ezzel szemben a nyugati társadalmakra a másokkal való aktív kapcsolattartás ösztönzése és az önbizalomra való törekvés jellemző.
Kelet-Ázsiában a túlzottan extrovertált viselkedést a higgadtság hiányaként értelmezhetik, míg Nyugaton az extroverziót általában kedvező személyiségjegynek tekintik.
(3) Viselkedési minták
Bebizonyosodott, hogy az alacsonyabb extroverziós szint az egyén társas interakcióval szemben az önreflexió iránti hajlamát jelzi. Ez hatással lehet az érzelmek kifejezésének módjára, valamint az egyén stresszkezelő képességére.
3.1.3 Nyitottság
A nyitottság skála azt mutatja, hogy az adott személy mennyire fogékony az új élményekre, az absztrakt gondolkodásra és a művészetek iránti érzékenységre. Azok, akik magasabb pontszámot érnek el, általában nagyobb hajlandóságot mutatnak a felfedezésekre és az innovációra.
A nyugati minták nyitottsági pontszámai szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyultak a kelet-ázsiai mintákénál, ami jelentős hatásméretet mutat (d = -1,839). Ez az eredmény ellentmondhat a nyitottság kulturális különbségeivel kapcsolatos korábbi feltételezéseknek.
A következő tényezők játszhatnak szerepet ebben a jelenségben:
(1) Kulturális tényezők
Bár a nyugati társadalmakról köztudott, hogy ösztönzik az individualizmust és az innovációt, fontos megjegyezni, hogy bizonyos társadalmi csoportok kevésbé fogadják el az új ötleteket (különösen a jelenlegi, egyre konzervatívabb társadalmi környezetben).
Az elmúlt években Kelet-Ázsia gyors gazdasági, technológiai és kulturális átalakuláson ment keresztül, aminek köszönhetően a kelet-ázsiaiak nyitottabbá váltak, és jobban alkalmazkodnak a társadalom folyamatosan változó igényeihez.
(2) Oktatás és kognitív stílusok
Az elmúlt években a kelet-ázsiai oktatási rendszer egyre sokszínűbb és nyitottabb irányba mozdult el, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kelet-ázsiaiak nyitottsági mutatói magasabbak legyenek.
Bár a nyugati kultúrák összességében a nyitottságot hirdetik, fontos megjegyezni, hogy egyes társadalmi csoportoknál a különböző környezeti hatások, értékek vagy politikai álláspontok miatt alacsonyabb szintű nyitottság figyelhető meg.
(3) A társadalmi környezet
Kelet-Ázsiában az új technológiák és üzleti modellek folyamatosan fejlődnek, ami arra ösztönözheti a kelet-ázsiaiakat, hogy nyitottabb gondolkodásmódra térjenek át.
A karrierfejlesztési modelleknek az egyének új környezetekhez és ötletekhez való viszonyulására gyakorolt hatása számos tanulmány középpontjában állt. Például a kelet-ázsiai munkahelyeken jelenleg tapasztalható intenzív verseny miatt az egyének hajlamosabbak lehetnek az újszerű koncepciók elfogadására, míg a nyugati országokban bizonyos hagyományos iparágakban nagyobb hangsúlyt fektetnek a meglévő tapasztalatokra és a kialakult gondolkodásmódra.
3.1.4 Kedvesség
A barátságosság-skála olyan személyiségjegyeket tükröz, mint az együttműködés, az empátia, a bizalom és az altruizmus. Azok az egyének, akik ezen a skálán magas pontszámot érnek el, nagyobb hajlandóságot mutatnak a társadalmi harmónia fenntartására.
Az európai és az amerikai minták „barátságosság” pontszámai szignifikánsan magasabbnak bizonyultak a kelet-ázsiai mintákénál, jelentős hatásmérettel (d = 1,503).
Ebben az összefüggésben a következő tényezők lehetnek relevánsak:
(1) kulturális tényezők
Az európai és az amerikai kultúrákról köztudott, hogy arra ösztönzik az embereket, hogy aktívan fejezzék ki magukat, és tanúsítsanak pozitív társadalmi magatartást. Ezzel szemben a kelet-ázsiai kultúrák általában visszafogottabbak.
A nyugati emberek körében megfigyelhető egy olyan tendencia, hogy nyilvános helyzetekben barátságos és együttműködő magatartást tanúsítanak. Ezzel szemben a kelet-ázsiaiakról kiderült, hogy viszonylag visszafogottabb viselkedést tanúsítanak.
(2) Társadalmi környezet
A kelet-ázsiai társadalmi környezetet a fegyelem és a hagyományos értékek előtérbe helyezése jellemzi, míg a nyugati társadalmi környezet inkább a kezdeményező társadalmi magatartást ösztönözheti.
A nyugati kultúrákban a barátságosságot általában kedvező személyiségjegynek tartják. Ezzel szemben a kelet-ázsiai kultúrákban a túlzott barátságosságot mások a határozottság hiányaként értelmezhetik.
(3) Viselkedési minták
A magasabb szintű barátságosság arra utalhat, hogy az adott személy nagyobb hajlandóságot mutat az együttműködő magatartásra és a barátságos viselkedésre társadalmi helyzetekben.
3.1.5 Felelősségtudat
A lelkiismeretesség skála olyan személyiségjegyeket tükröz, mint az önfegyelem, a felelősségérzet és a célorientáltság. Azok, akik ezen a skálán magas pontszámot érnek el, általában nagyobb hangsúlyt fektetnek a rend és a tervezés elveire.
A két mintából kapott lelkiismeretességi pontszámok között jelentős eltérés volt megfigyelhető; a nyugati minta magasabb pontszámokat ért el, jelentős hatásmérettel (d = 2,920).
Ebben az összefüggésben a következő tényezők lehetnek relevánsak:
(1) Kulturális tényezők
A nyugati kultúrákról köztudott, hogy ösztönzik az egyéni függetlenséget, és nagy hangsúlyt fektetnek a személyes felelősségre és az önszerveződésre. Ezzel szemben a kelet-ázsiai kultúrák inkább a viszonylag rugalmas interperszonális kapcsolatokat helyezik előtérbe.
(2) Társadalmi környezet
Bebizonyosodott, hogy a nyugati országok társadalmi környezete nagyobb hangsúlyt fektet az időgazdálkodásra és a célkitűzésre, ösztönözve ezzel az önmotivációt (Jones, 2019). Ezzel szemben a kelet-ázsiai társadalmi környezetben inkább az alkalmazkodóképességre és a kollektív együttműködésre helyezik a hangsúlyt (Smith, 2021).
A nyugati kultúrákban a lelkiismeretességet általában kedvező személyiségjegynek tartják. Ezzel szemben a kelet-ázsiai kultúrákban a rugalmasságot és az alkalmazkodóképességet tartják fontosabbnak.
(3) Viselkedési minták
Bebizonyosodott, hogy a nagyobb merevség jellemző azokra az egyénekre, akik hajlamosabbak egyértelmű célokat kitűzni maguk elé, és a feladat végrehajtása során erős felelősségérzetet tanúsítani.
A nyugati kultúrák arra ösztönözhetik az egyéneket, hogy viselkedésükben és érzelmeikben egyaránt nagyfokú önuralmat tanúsítsanak, míg a kelet-ázsiai kultúrák inkább arra ösztönzik az egyéneket, hogy viselkedésüket a környezethez igazítsák.
3.2 Alskálák
Jelen tanulmány keretében tudomásul vesszük, hogy a rendelkezésre álló hely korlátozott. Ezért úgy döntöttünk, hogy az elemzést a két legjelentősebb eltérést mutató alskálán végezzük el.
3.2.1 Önvád
Az „önvád” alskála azt mutatja, hogy az egyén milyen mértékben kritizálja saját hibáit. Azok, akik magas pontszámot érnek el, hajlamosak a problémákat saját hiányosságaiknak tulajdonítani.
A nyugati mintában az önvád pontszámok szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyultak, mint a kelet-ázsiai mintában, és a hatásméret jelentős volt (d = -2,161).
Ebben az összefüggésben a következő tényezők lehetnek relevánsak:
(1) Kulturális tényezők
A kelet-ázsiai kultúrák nagy hangsúlyt fektetnek a társadalmi felelősségre és a csoportidentitásra. Ezekben a kultúrákban az egyének inkább magukat okolják, ha nem felelnek meg a társadalmi elvárásoknak. Ezzel szemben a nyugati kultúrák nagyobb hangsúlyt fektetnek az önelfogadásra és a függetlenségre.
A kelet-ázsiai kultúrák ösztönzik az önreflexiót és az alázatot, ezért az emberek hajlamosak lehetnek a kudarcokat saját hiányosságaiknak tulajdonítani. Ezzel szemben a nyugati kultúrák inkább a személyes teljesítményt helyezik előtérbe.
(2) Társadalmi környezet
Kelet-Ázsia társadalmi környezetét jelenleg heves társadalmi verseny jellemzi, az egyének pedig nagy elvárásokat támasztanak az oktatás és a karrierlehetőségek tekintetében. Ezzel szemben Európában és az Egyesült Államokban nagyobb a tolerancia az egyéni teljesítményt illetően ezeken a területeken.
(3) Viselkedési minták
Megfigyelések szerint a kelet-ázsiaiak hajlamosak a külső okokra hivatkozni, vagyis a kudarcot saját felelősségüknek tulajdonítják. Ezzel szemben az európaiak és az amerikaiak inkább a belső okokra hivatkoznak, vagyis a kudarcot külső vagy objektív tényezőknek tulajdonítják.
Kiderült, hogy a kelet-ázsiai kultúrák az érzelmek elfojtását ösztönzik, míg a nyugati kultúrák az érzelmek kifejezését és a pszichológiai szabályozást támogatják.
3.2.3 Proszociális orientáció
A „proszociális orientáció” kifejezés alatt azt értjük, hogy az egyén hajlamos másokat aktívan segíteni, együttműködni és előmozdítani a társadalmi jólétet. Ez magában foglalja az altruista magatartást, az empátiát és a társadalmi felelősségérzetet. A proszociális orientációs skála egy olyan eszköz, amelyet az egyén proszociális hajlamainak felmérésére fejlesztettek ki.
A proszociális orientáció skála eredményeiben jelentős eltérés volt megfigyelhető: a nyugatiak magasabb pontszámokat értek el a kelet-ázsiaiakhoz képest. A különbség mértéke jelentős volt, a hatásméret pedig nagy (d = 0,635).
A következő tényezők játszhatnak szerepet ebben a jelenségben:
(1) Kulturális tényezők
A nyugati kultúrák nagy hangsúlyt fektetnek az egyéni felelősségre és a társadalmi hozzájárulásra. Ezzel szemben a kelet-ázsiai kultúrákat a gyakorlatban inkább a társadalmi normák, mint az egyéni kezdeményezés jellemzi.
A nyugati kultúrák nagyobb hangsúlyt fektetnek az önkéntes munkára, az emberek gyakrabban vesznek részt jótékonysági és közösségi tevékenységekben. Ezzel szemben Kelet-Ázsiában a proszociális viselkedés inkább a családon és a közeli baráti körön belül nyilvánul meg.
(2) Társadalmi környezet
A nyugati társadalmakban a társadalmi környezet kedvez a közjóléti tevékenységekben való aktív részvételnek, és bőséges társadalmi támogatási forrásokat biztosít. Ezzel szemben a kelet-ázsiai társadalmakban a proszociális viselkedést nagyobb mértékben befolyásolhatják a társadalmi hálózatok.
A nyugati társadalmi környezet nagyobb hangsúlyt fektet a társadalmi felelősségvállalásra és a közösségi szolgálatra, míg a kelet-ázsiai társadalmi környezet inkább az egyéni tanulmányi és szakmai fejlődést tartja szem előtt.
(3) Viselkedési minták
A nyugati embereknél megfigyelhető az a tendencia, hogy a másoknak való segítségnyújtást személyes értékeik részének tekintik. Ezzel szemben a kelet-ázsiaiaknál az a tendencia figyelhető meg, hogy a proszociális viselkedést társadalmi felelősségnek tekintik.
NEO-FFI jelentésminta